Székhelyszolgáltatás 2015 kérdőív

Alig kezdődött el a 2015-ös év, de már megjelent egy újnak mondható kérdőív a székhelyszolgáltatás terén.

Fontos tudni, hogy hogyan kapja meg a székhelyszolgálat a kérdőívet.Az állami adóhatóság az év elején, a gazdasági társaságok körében elindított információgyűjtést, állapot felmerést.

Ekkor a hatóság nem tesz mást, minthogy egy megbízólevél formájában a vezető tisztségviselővel szeretne a céggel kapcsolatban egyeztetni.Ha cég tisztségviselőjét nem találják, akkor másképp próbálják megszerezni a szükséges adatokat.

A székhelyszolgáltatás esetén, nem hiszem, hogy újdonságot mondok, amikor azt állítom, hogy a vezető tisztviselő nem tartózkodik az irodában minden egyes nap, minden egyes pillanatában.

Emiatt, több száz cég adatgyűjtése alakulhat másként.

Ha a felkeresés sikertelen volt, akkor a székhelyszolgálat fog kapni egy saját, személyre szabott, kitöltendő kérdőívet.

Egy 11 kérdéssorból álló, és egy nyilatkozatra felszólító, 6 oldalas végzést kap kézhez a címzett.
A kérdőívet az állami adóhatóság végzés formájában juttatja el, minden érintett cég alapján. Tehát, akár több tíz, több száz kérdőívet kaphat egyszerre a székhelyszolgáltatás, ami nyilván hatalmas papírmunkát jelent, főleg, hogy a határidő az egyik esetben 3 nap, a másik esetben pedig, 5 nap.

Roppant érdekes kérdéseket tesznek fel.

Első olvasatra, az emberben megfordulhat az a gondolat is, hogy mintha kissé negatív hangvételben próbálnák feltüntetni a székhelyszolgálat létét.

De ne keseredjen el senki, ez nem egy túl bonyolult kérdéssor. A konkrét kérdésekre, a következő bejegyzésben írok részletesebben.

Székhelyszolgáltatás Budapest, Székhelyszolgáltatás NAV kérdőív

Székhely és a központi ügyintézés helye

A székhelyszolgáltatás keretein belül rengetegszer megírtam már, hogy tulajdonképpen a székhely a központi ügyintézés helye.

De!

A minap egy érdekes kérdésre bukkantam a székhely, székhelyszolgáltatás és székhelyszolgálat kapcsán.

A 2006/58. Adózási kérdés a gazdasági társaságoknak a székhelyével foglalkozik. Ez a kérdés, amelyet az adóhatóság vetett fel még 2006-ban, azt írja le, hogy vannak olyan cégek, amelyek rendelkeznek székhellyel, van székhelyszolgálat, ahol átveszik a leveleket, valamint adminisztrálják, kezelik a beérkező küldeményeket és a többi. És, mivel ezt írták be a létesítő okiratba székhelyül, ezért itt kell tartózkodnia a gazdasági társaság vezetőinek vagy a képviselettel rendelkező tagnak vagy pedig a cég alkalmazottjának. Mindezt a tevékenységéhez alkalmas üzleti órákban, hogy őket a hatóságok és az üzleti partnerek is egyaránt el tudják érni.
Eszerint az álláspont szerint viszont, a székhelyszolgáltatás nem számíthatna székhelynek, mert nem tartózkodnak ott folyamatosan a fent említett személyek, akik a társasághoz tartoznak.

Tehát ez hamis címnek számít?

NEM!

Méghozzá azért nem, mert az akkori APEH, ami most már NAV, értelmezésében talán meg állta volna a helyét, de a most hatályos szerint semmiképpen.

A Ptk. 3:96 § értelmében igaz, hogy a székhely alapvetően a központi ügyintézés helye, de el lehet ettől térni.

A központi ügyintézés helye lehet teljesen más címen, helyen, városban, mint a székhely vagy székhelyszolgálat, hogyha azt feltüntetik a létesítő okiratban.

Tehát azt mindenképpen megköveteli a jog, hogy a létesítő okiratban szerepeljen, és ezáltal a cégbíróság a nyilvántartásába is bevezethesse. Ez azért fontos, mert az állami adóhatóság és a cégbíróságok tartják egymással a kapcsolatot, így a NAV emiatt semmilyen eljárást nem tud majd kezdeményezni a társaság ellen.

A székhelyszolgáltatás, székhelyszolgálat 2015 –ben szerencsére már előrehaladottabb állapotban van, és a Ptk. 3:96 § alapján, mintha egy halvány fénysugár jelenne meg a székhelyszolgáltatás jogdogmatikai megjelenése terén.

Székhelyszolgáltatás 2015, Székhelyszolgálat